A kiállítás az idén elhunyt, a nemek egyenlőségért kampányoló londoni világutazó, Raymond Lloyd gyűjteményének hét rézkarcát mutatja be. Raymond a hatvanas években budapesti útján ismerkedett meg Gross Arnolddal, barátságuk emlékére számtalan rézkarccal gazdagította gyűjteményét. A képek most újra Budapesten láthatóak a Gross Arnold galériában. A megnyitón jelen lesz Barbara Rogers, Raymond barátja, aki a kiállítást lehetővé tette.
Megnyitó: 2017. május 19. 18 órakor.
A kiállítás megtekinthető: június 10-ig.
A Kiállítás a Bartók Béla Boulevard ELEVEN TAVASZ és a GRAFIKA HÓNAPJA programsorozat része.
Esemény:https://www.facebook.com/events/1345174205563732
Raymond Lloyd (1934-2017)
Író, az inkluzív demokrácia és a nők egyenlő képviseletéért küzdő aktivista, a Paritásos Demokrácia Tanács tiszteletbeli titkára
A Parity Democracy Council-t (Paritásos Demokrácia Tanácsát) Raymond Lloyd alapította Rómában 1980. március 8-án, a Nemzetközi Nőnapon, eredetileg Women and Men (Nők és Férfiak) elnevezéssel. Llyod volt a szerkesztője az 1997 elejétől Parity Democrat (ISSN 1367-6946) címen havonta megjelenő hírlevélnek, amely a 2010. decemberi, 168. lapszámig a shequality.org oldalon is olvasható. A hírlevélen kívül elérhető továbbá egy mintegy 850 szövegből álló, közel harminc év önkéntesen végzett kutatómunkájának eredményét összegző gyűjtemény, amely komoly adatbázist jelent mindazok számára, akiket érdekel a nők helyzete, vagy a közéletben szerepet vállaló nők munkája.
Raymond Lloyd 1956-ban szerezte meg diplomáját az Oxfordi Egyetemen az Exeter College-ban filozófia, politika és közgazdaságtan szakon. 1956 és 1958 között a Vöröskereszt Társaságok Ligájának dolgozott Bécsben és Genfben. 1958-tól 1961-ig az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) munkatársaként a szovjet elnyomás elől menekülő, mintegy 200 000 magyar letelepedését segítette, majd 1961 és 1980 között az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) munkatársa, Rómában.
Algériában a gyarmati háborút követő időszakban végzett munkája során közelről is megtapasztalhatta, hogy ugyan a nők rendkívül fontos szerepet játszhatnának a béke előmozdításában, ugyanakkor hangjuk mindaddig nem hallható, amíg a nemek közötti egyenlőség útjában jogi, társadalmi, gazdasági és legfőképpen politikai akadályok állnak.
A 230 államban és régióban tett látogatásai az inkluzív demokráciáért kampányolt és kiállt a nők helyzetének javításáért. Örökös tagja volt a Skócia kulturális és természeti öröksége megóvásáért működő National Trust of Scotand-nak, a Nemzeti Földrajzi Társaságnak, a Hostelling International és a Társaság a Nemzetközi Fejlesztésért elnevezésű szervezeteknek, a rabszolgaság ellen küzdő Anti-Slavery International-nek, valamint a Nők Nemzetközi Szövetségének.
